Ami számunkra a távoli jövő, a kínai Jiuxiangban a szürreális jelen: a vegyszeres gazdálkodás következményeként méhek nélkül maradt földművesek a puszta kezükkel, tollseprű segítségével végzik el a rovarok munkáját. A kézi beporzásról Fercsik Mariann fotóművész készített riportot, ő írt róla a hvg.hu-nak is.
1931. május 1-én adták át a világ egyik leghíresebb épületét, a New York-i Empire State Buildinget.
Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett magyarok kétharmada szeretne otthonába napelemes rendszert telepíteni, mert azt környezettudatos és megtérülő beruházásnak tartja. Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport kommunikációs vezetője szerint a cég is növekvő érdeklődést tapasztal, négy év alatt 17-szeresére emelkedett a cég működési területén telepített háztartási méretű napelemes rendszerek száma.
A klímaváltozás elleni harcban fő szerep hárul a napenergiára, de a fotovoltaikus rendszerek alapanyagát főként a kínai Hszincsiang tartományban gyártják, ahol a vádak szerint népirtás folyik.
Egyes kutatások szerint az európai autótulajdonosok több mint kétharmada veszi komolyan fontolóra, hogy a következő alkalommal elektromos meghajtású gépkocsit választ. Impozáns adat, azonban úgy vélem, az igazi forradalom sokkal inkább a villamosenergia tárolásában zajlik jelenleg. Ennek egyik és kétségtelenül a leglátványosabban megnyilvánuló formája az e-mobilitás, ugyanakkor ennél lényegesen tágabb körről van szó.
Az Epicurious szerint a marhahús az amerikai étrend legszennyezőbb eleme.
Összesen 10–12 hiúz élhet az országban. A börzsönyi példányról eddig alig sikerült még felvételt készíteni.
A harminc évvel ezelőtti klímában a bajor gleccserek még jól megéltek, a mai sugárzási és hőmérsékleti viszonyok között azonban már nem.
A legtöbb ország gazdasága még akkor is megsínyli majd a klímaváltozást 2050-re, ha elérjük a párizsi megállapodásba foglalt klímacélokat.
1986. április 26-át az egész világ megérezte: ekkor robbant fel a csernobili atomerőmű, melynek utóhatásait ma is nyögjük. Képgalériában mutatjuk be, hogy a katasztrófa után 35 évvel mit is láthatna az, aki a környékre látogat.
Könnyű leírni, nehéz megcsinálni: úgy tarthatjuk fenn a fejlődést és állíthatjuk helyre bolygónk egészségét, ha szakítunk a lineáris gazdálkodással, és áttérünk a körforgásosra. Azaz ha úgy tekintünk a hulladékra, mint a termelés újabb ciklusának beindításához szükséges alapanyagra.
Az elmúlt 40 év látható földrajzi változásait szemléltetik.
Akár 45 napon át is világít a lámpás, 5 deciliter sós víztől.
Először számszerűsítették amerikai kutatók az éghajlatváltozás hatását a globális mezőgazdasági termelékenységre, és az eredmények meglehetősen lesújtóak. Hiába segít a technológia, ha mi magunk rombolunk.
A cég ügyében, amellyel Zsámbék szerződött, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és környezetkárosítás gyanúja miatt tett feljelentést a képviselő.
A Greenpeace és egy civil szervezet egy fél kilométeres partszakaszt tisztított meg. Olyan flakont is találtak szinte sértetlenül, amelyet már tíz éve kivontak a forgalomból.
Fenntarthatatlan módon élünk, a világ népessége évente közel háromszor annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a Föld képes hulladékként feldolgozni, illetve újrateremteni. 2050-re hárommilliárd ember lakóhelyén alakulhatnak ki elviselhetetlen életkörülmények.
